Szerdai piknik

műhelyfoglalkozás felnőtteknek, Németh Ilonával
(majdnem) minden héten délután 5 és 7 között

Öt órai tea felnőtteknek, akik számára fárasztó a napi rutin vagy éppen a semmittevés. Akik vágynak hozzájuk hasonló kultúremberek társaságára. Akik szívesen festenek, rajzolnak, miközben zenét vagy ahhoz illeszkedő verset hallgatnak.
A Stúdió K Színházban Németh Ilona közel húsz éve foglalkozik gyerekekkel, akik nagy mesterek vetített képei kapcsán, együttesen fedezik fel a művek érdekességét, majd maguk is létrehoznak bámulatosan eredeti alkotásokat. Azóta ez a generáció felnőtt, az akkori szülők talán nagyszülőkké lettek, de nem akarnak megöregedni, jól éreznék magukat értelmes, alkotó, laza társaságban.
Kreatív időtöltést ajánlunk egy tea mellett (később talán egy-egy résztvevő hazai rágcsálnivalót is hozhat, de ha nem, az se baj). Cseveghetünk arról, hogy festményeket nézegetve milyen versek jutnak eszünkbe, írásokat olvasva milyen képek jelennek meg előttünk, és hogy ezekhez milyen zenék szólaltathatók meg. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Tóth Árpád és Debussy, Bartók, Vivaldi, Mozart mellett Picasso, Van Dyck, Rouault, Turner, Matisse, Gulácsy Lajos, Sisley, Manet, Matiss Teutsch, Velázquez, Giotto, El Greco, van Eyck, Rembrandt…
tovább is van, mondjam még?

Anyagot, animátort, helyet, teát a Stúdió K ad, érdeklődést, hangulatot, alkotókedvet vendégeinktől várunk 800 Ft-ért.

[Show as slideshow]

Foglalkozások időpontja:
2015. november 4. szerda 17:00
2015. november 11. szerda 17:00
2015. november 18. szerda 17:00
2015. november 25. szerda 17:00
2015. december 2. szerda 17:00
2015. december 9. szerda 17:00
2015. december 16. szerda 17:00

Előadások

Versközelítés

VERSKÖZELÍTÉS

avagy a versolvasás művészete

Balla Zsófia és Báthori Csaba költészeti szalonja
a Stúdió K Színházban

Estjeink sorozatában az irodalomtörténet három korszakából választunk anyagot: a klasszikus irodalomból, a közelmúltból (20. század), és végül a kortársi költészetből. A műsorban kitérünk a versek szokatlan értelmezéseire is, a szerzők erényeire és gyengéire egyaránt. Ez a műsor a megközelítés eszközeit keresi, a megértés elmélyítését célozza, de kerülni szeretnénk a dramatizált ismeretterjesztés buktatóit. Nem szeretnénk, ha a közérthetőség követelménye megakadályozná a versek igazi megértését. Nem leegyszerűsíteni akarjuk a verset, hanem kibontani, megvilágítani. Nem tudunk királyi utat mutatni, de szeretnénk egy-két ösvényt felfedezni. A sorozat különlegessége a kötetlen, hozzáértő, ugyanakkor nyugodt és bensőséges beszélgetés, – a mostanában egyre terjedő vers-showműsorokkal ellentétben. Ezek az estek egyszeri, nyíltszíni alkalmak a költészet ízlelésének elsajátítására. Végső soron azt szeretnénk megmutatni, miért szép egy vers,
azaz mi a kunszt a művészetben?

2015. november 11-én, szerda este fél 8-kor:
Arany János: Emlények
Anna Ahmatova: Két vers
Petri György: Ábránd; Jövőkép; Sáráról

2015. december 2-án, szerda este fél 8-kor:
Villon: Az apró képek balladája
García Lorca: Kaszída a rózsáról, Halál
Áprily Lajos: A Kor falára

Közreműködik: Fodor Tamás

A korábbi estek hangfelvételei:

Versközelítés, 2015.10.21.
J.W.Goethe: Charlotte von Steinhoz
Füst Milán: Zsoltár
Tudor Arghezi: Nem tudom; A lelked

Versközelítés, 2015.04.29.
Angelus Silesius: A cherubi vándor
Rudyard Kipling: Ha (If)
Kondor Béla: Két vers

Versközelítés, 2015.03.25.
Bessenyei György: Az emberi nemnek munkáirul
Kavafisz: Falak
Guillevic: Két euklideszi vers

Versközelítés, 2015.02.25.
Alfred de Vigny: A farkas halála
Robert Walser: A hóban
Hans Magnus Enzensberger: A farkasok védelmében

Versközelítés, 2015.01.28.
KÜLÖNKIADÁS
a kolozsvári Flauto dolce régizene-együttes két tagjának közreműködésével: vendégünk: Majó Zoltán és Szabó Mária.

Orlando Gibbons (1583-1625): Fantáziák két hangszerre
Pierre de Ronsard: Két szonett
Joseph Bengraf: Magyar tánc (Bécs, 1784)
Ismeretlen (Sepsiszentgyörgyi kézirat, 1757): Három magyar tánc
Vajda János: Magány; Utolsó dal, Ginához

Versközelítés, 2014.12.17.
Victor Hugo: Az alvó Boáz
Juhász Gyula: Karácsonyi köszöntés
Carol Ann Duffy: Ikarosz

Versközelítés, 2014.11.26.
John Keats: A csalogányhoz
Kassák Lajos: Távoli üdvözlet; Elszakadt fonál
Nina Cassian: A víz és az ág

Versközelítés, 2014.10.29.
Arthur Rimbaud: Szegények a templomban
Székely Magda: Albigensek
Juhász Ferenc: Áldás az ittmaradóknak

Korábbi estek hanganyagai 2011-től

Előadás időpontok:
2015. október 21. szerda 19:30
2015. november 11. szerda 19:30
2015. december 2. szerda 19:30
-> Jegyinformációk
-> Online jegyvásárlás

Kapcsolódó cikkek:
Jambusok közt – Népszabadság Online – Papp Sándor Zsigmond

Az estet a Szépírók Társasága támogatja.

Előadások

W.S. Othello

W.S. OTHELLO

néger mór

Fordította: Ambrus Mária, Ungár Júlia, Zsótér Sándor

Velence hercege: Spilák Lajos
Brabantio, fontos ember Velencében: Nyakó Júlia
Othello, dandár Velence szolgálatában: Kaszás Gergő
Cassio, hadnagy: Kovács Krisztián
Jago, zászlós: Rába Roland
Rodrigo, pénzes velencei fiatalember: Nagypál Gábor
Montano, Othello elődje Cipruson: Sipos György
Desdemona, Brabantio lánya, Othello felesége: Földeáki Nóra
Emilia, Jago neje: Homonnai Katalin
Bianca, Cassio metresze: Nyakó Júlia

Díszlettervező: Ambrus Mária
Jelmeztervező: Benedek Mari
Dramaturg: Ungár Júlia

Rendező: Zsótér Sándor

Fény: Fodor Gergely Rendezőasszisztens: Pallagi Melitta

Othello fekete a fehér Velence szolgálatában. Katona, aki tapasztalt, tehetséges a hadvezetésben, de járatlan az élet egyéb területein. Azt hiszi, mindenki olyan, mint ő. Desdemona beleszeret, megszökik apja házából és feleségül megy a már nem fiatal férfihoz. Jago mérget csöpögtet Othello fülébe. Hogy Desdemona megcsalja Cassióval. Elejtett szavakkal mérgezi. A legócskább közhelyekkel fogja meg. És nem engedi ki a kezéből. Egyre arcátlanabbul űzi, míg teljesen ki nem fordul magából, míg be nem teljesíti azt, amit gondolnak róla.
Az Othello a féltékenység tragédiája. Így gondolunk rá. Ha soha nem láttuk, nem olvastuk is. Így él a köztudatban. Emblematikus mű. És közben az Othello csupa kérdés! Mért szökik meg Desdemona az apjától? Mért nem állnak elé, hogy szeretik egymást, és össze akarnak házasodni? Tényleg olyan fontos Othello Velencének? Rasszisták vagy sem? Mért olyan biztos magában Othello? És Desdemona? Mért nem kérdez semmit Othello Desdemonától? Vagy Cassiótól? Mi baja igazából Jagónak Othellóval? És mért nem szól a józan gondolkodású, úrnőjét szerető Emilia, hogy ő találta meg a kendőt, és adta oda Jágónak, amikor látja, milyen nagy a baj? És mért öli meg Jago a végén, mikor ő soha nem cselekszik közvetlenül, nyíltan? Hogy lehet, hogy Jago becsületes voltát senki nem kérdőjelezi meg? Mért hisz benne vakon Othello? És Cassio is? Naivak vagy nemtörődömök? Rossz emberismerők, vagy csak nem kutatják a másik embert? Mért? Hogy megtudjanak róla és magukról is valamit. Hogy ne hagyják magukat olyan könnyen manipulálni. Hogy ne csak magukról gondolkodjanak, hanem a másikról is.

[Show as slideshow]