Category Archives: Előadások

W.S. Othello

W.S. OTHELLO

néger mór

Fordította: Ambrus Mária, Ungár Júlia, Zsótér Sándor

Velence hercege: Spilák Lajos
Brabantio, fontos ember Velencében: Nyakó Júlia
Othello, dandár Velence szolgálatában: Kaszás Gergő
Cassio, hadnagy: Kovács Krisztián
Jago, zászlós: Rába Roland
Rodrigo, pénzes velencei fiatalember: Nagypál Gábor
Montano, Othello elődje Cipruson: Sipos György
Desdemona, Brabantio lánya, Othello felesége: Földeáki Nóra
Emilia, Jago neje: Homonnai Katalin
Bianca, Cassio metresze: Nyakó Júlia

Díszlettervező: Ambrus Mária
Jelmeztervező: Benedek Mari
Dramaturg: Ungár Júlia

Rendező: Zsótér Sándor

Fény: Fodor Gergely Rendezőasszisztens: Pallagi Melitta

Othello fekete a fehér Velence szolgálatában. Katona, aki tapasztalt, tehetséges a hadvezetésben, de járatlan az élet egyéb területein. Azt hiszi, mindenki olyan, mint ő. Desdemona beleszeret, megszökik apja házából és feleségül megy a már nem fiatal férfihoz. Jago mérget csöpögtet Othello fülébe. Hogy Desdemona megcsalja Cassióval. Elejtett szavakkal mérgezi. A legócskább közhelyekkel fogja meg. És nem engedi ki a kezéből. Egyre arcátlanabbul űzi, míg teljesen ki nem fordul magából, míg be nem teljesíti azt, amit gondolnak róla.
Az Othello a féltékenység tragédiája. Így gondolunk rá. Ha soha nem láttuk, nem olvastuk is. Így él a köztudatban. Emblematikus mű. És közben az Othello csupa kérdés! Mért szökik meg Desdemona az apjától? Mért nem állnak elé, hogy szeretik egymást, és össze akarnak házasodni? Tényleg olyan fontos Othello Velencének? Rasszisták vagy sem? Mért olyan biztos magában Othello? És Desdemona? Mért nem kérdez semmit Othello Desdemonától? Vagy Cassiótól? Mi baja igazából Jagónak Othellóval? És mért nem szól a józan gondolkodású, úrnőjét szerető Emilia, hogy ő találta meg a kendőt, és adta oda Jágónak, amikor látja, milyen nagy a baj? És mért öli meg Jago a végén, mikor ő soha nem cselekszik közvetlenül, nyíltan? Hogy lehet, hogy Jago becsületes voltát senki nem kérdőjelezi meg? Mért hisz benne vakon Othello? És Cassio is? Naivak vagy nemtörődömök? Rossz emberismerők, vagy csak nem kutatják a másik embert? Mért? Hogy megtudjanak róla és magukról is valamit. Hogy ne hagyják magukat olyan könnyen manipulálni. Hogy ne csak magukról gondolkodjanak, hanem a másikról is.

[Show as slideshow]

Előadás időpontok:
2015. november 18. szerda 19:30
2015. november 27. péntek 19:30
2015. november 28. szombat 19:30
2015. december 9. szerda 19:30

-> Jegyinformációk
-> Online jegyvásárlás

Kapcsolódó cikkek:
Othello többet mond, mint valaha – Librarius – Takács Mira
Konyhamalac, négercsók – Ellenfény – Urbán Balázs
Jagók kora – Népszava – Bóta Gábor
Q.E.D. – Revizor – Csáki Judit
A megműtött mór – 7óra7 – Hajnal Márton
Othello – Toptipp.hu – Fehér Elephánt
Rendes élet, rendes álom – Antal Klaudia – Színház.net

Előadások

Maya hajója

Színikritikusok Díja 2015:
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás

Parti Nagy Lajos

Maya hajója

Kaland-játék bábokkal, humorral, zenével, iskolásoknak,
Picasso képeinek nyomán

Szereplők:

MAYA
Pabló papa lánya, 10 éves
Pallagi Melitta

DAKSZILON
azaz Mayó, Maya hajója, és nem öleb, pláne lánykutya
Homonnai Katalin

BOBÓ
azaz Rodrigó El Primo Pablillos, törpe, költő és varázsló
Nagypál Gábor

IZABELLA
spanyol királynő, a szeretet bélpoklosa
Nyakó Júlia

JOSÉ
artistatanonc a Glóbus cirkusz ellopott gyakorlólabdájával
Lovas Dániel

GÁBRIEL (GABIKA)
pacifista bika
Sipos György

ESCAMILLO
torreádor és költő, néha Kamillkának hívják, de ezt utálja
Spilák Lajos

MIODRÁGOVICS ANGÉLA
falánk nagynéni, énekes-gitár, a háta mögött Besamel, sőt Busamell néninek hívnak
Nyakó Júlia

Látvány: Németh Ilona
Zene: Spilák Lajos
Dramaturg: Lakos Anna
Fény: Fodor Gergely
Rendezőasszisztens: Lipták Noémi

Külön köszönet Dr. Vekerdy Tamásnak

Rendező: Fodor Tamás

Pablo papa műtermében Mayára rátör a bőség az egyébként örökké fogyókúrázó, gitártestű Angéla képében. A valamikori operaénekes nagynéni, aggódik, hogy a rábízott kislány (és kis dakszli-kutyaként agyonszeretett játékhajója) lefogy, amíg a festő papa Párizsban jár. Állandóan etetné Mayát és Mayót, (hajónevén Dakszilont). Jó lenne az egyhangúság helyett valami vicces kaland! Váratlanul Velázquez festménye, a spanyol Izabella királynő udvarából menekült törpe mulattató pontosabban, annak Picasso festette változata – Bobo, megelevenedik. Tengert ugyan nem sikerül varázsolnia, de egy másik, egy szegény artista fiút ábrázoló festményből kigurul egy cirkuszi labda, sőt földgömbbé válik, így Pablo papa műtermébe ugyan beköltöznek a földrészek, még az óceán is, de a kis artista-növendék most már nem fogja tudni segíteni elszegényedett családját. Egy busás jutalom reményében, amiből talán kárpótolhatják a kis Josét, elhajóznak Dakszilon hátán, hogy felvidítsák a mindenki szeretetét kikényszeríteni akaró királynőt.
A hatalmas hullámokon éppen úrrá lesznek, amikor a Mayo-hajó (Dakszilon) zátonyra fut, azaz nem is zátony az, hanem egy újabb menekült, Gabika-bika, aki inkább bujdosik, de nem hajlandó a zsarnok Izabellát azzal szórakoztatni, hogy felökleli egyetlen barátját, a szelídlelkű költő-torreádort, Escamillót. Mayának sikerül egy infánsnő alakjában a népe kicsikart szeretetét élvező Izabella közelébe jutni. A királynő azonban fejvesztés terhe mellett kötelezi a kislányt a főtorreádor és a főbika felkutatására.
Hőseink megpróbálják rávenni a két barátot, hogy színleljenek egy véres viadalt. De mivel jobban szeretik egymást, mint a képmutatást, a csel nem sikerül. Kénytelenek tovább menekülni, s bebizonyosodik, hogy Dakszilon még léghajónak is kiváló. Már éppen légi katasztrófa fenyeget, mikor egy varázslatos fordulat után újra a képek között találják magukat és barátaikat. És a végén kiderül, hogy a boldogságnak egyszerű a titka.

A Stúdió K Színház és a Tatabányai Jászai Mari Színház, Népház közös produkciója

[Show as slideshow]

Kapcsolódó cikkek:
Hajó a kedved – Nol.hu – Szemere Katalin
Toptipp.hu – Maya hajója – Fehér Elephánt
prae.hu – Ha egy dakszli tengerre vágyik – Gáspár-Singer Anna
Népszava – Maya kalandos utazása – Balogh Gyula
Gyermekszínházi Portál – Maya hajója – Takács Vera

Előadás időpontok:
2015. november 15. vasárnap 11:00
2015. november 22. vasárnap 11:00
2015. december 6. vasárnap 11:00
2015. december 27. vasárnap 11:00

-> Jegyinformációk
-> Online jegyvásárlás

Előadások

Rettentő görög vitéz

Zalán Tibor

Rettentő görög vitéz

antik mesejáték iskolásoknak

Szereplők:
Thészeusz, hős: Nagypál Gábor
Aigeusz – Thészeusz atyja: Hannus Zoltán
Aithra, Thészeusz anyja: Nyakó Júlia
Periphétész, a bunkós ember: Hannus Zoltán
Szinisz, a fenyőhajlító rabló: Lovas Dániel
Öregasszony, a koca gazdája: Homonnai Katalin
Koca, alvilági halálos állat: Nyakó Júlia
Szkirón, a lábmosató útonálló: Hannus Zoltán
Teknősbéka, alvilági halálos állat: Nyakó Júlia
Prokrusztész, a kinyújtó-megrövidítő: Lovas Dániel
Ariadné, krétai királylány fonállal és koszorúval: Homonnai Katalin
Mínótaurosz, bikafejű, emberevő szörny: Lovas Dániel
A zenék szférája: Spilák Lajos

Zene: Monori András és Spilák Lajos

Báb, maszk, díszlet: Németh Ilona és Bodor Kata
A tervezők munkatársa: Takáts Zoltán
Fény, Hang: Fodor Gergely
A rendező munkatársa: Gyarmati Kata

Rendező: Fodor Tamás

Az ókor egyik legnagyobb hőse, Thészeusz, tizenhat évesen elindul Athénba, hogy megismerje édesapját, a királyt. Útja során hírhedt rablókkal, marcona tolvajokkal, alvilági állatokkal küzd meg. Furfangos eszével és bátorságával mindegyiket legyőzi, és amikor azt hiszi, hogy végre megpihenhet apja palotájában, és talán ehet is valamit, kiderül, hogy a legnagyobb feladat még hátra van: le kell győznie a labirintusi szörnyet, Minotauroszt, aki rettegésben tartja Athént. És micsoda szerencse! Nem téved el az útvesztőben, hiszen segíti őt a krétai királylány, Ariadné aranyfonala….

[Show as slideshow]